A neutrínó a legkevésbé érzékelhető részecske, amelyről
tudunk. Nincs töltése -- amennyire tudjuk -- nyugalmi tömege sem. A
neutrínó szinte egyáltalán nem hat kölcsön az anyaggal. Tíz billiárd
kilóméternyi (egy fényévnyi) vastag ólomrétegen áthatolhat kölcsönhatás
nélkül.
A magbeli átalakulás (béta bomlás) energiamegmaradásának
megmagyarázására Pauli bevezetett egy semleges
részecskét, amelyet Fermi néhány évvel később a neutrínó (=kicsi
neutron) nevet adta. "Ma valami olyasmit tettem, amit elméleti
fizikusnak sohasem szabadna tennie," írta Pauli. "Egy olyan részecskét
vezettem be, amelyet nem lehet felfedezni." A neutrínót majdnem
lehetetlen észlelni. Ez az egyetlen ismert részecske, amely csak a
gyenge kölcsönhatásban vesz részt. Mivel egy fényévnyi vastag
ólomrétegen áthatolhat kölcsönhatás nélkül, leggyakrabban a detektorokon
is keresztülhalad anélkül, hogy nyomot hagyna.
Frederick Reines az 50-es években
úttörőmunkát végzett ifjabb Clyde L. Cowannal, amely lehetővé tette az
elektronhoz tartozó anti-neutrínó létének megmutatását.
[főoldal] [kvarkok] [leptonok] [erők] [az anyag belsejében]