Samuel Ting és
munkatársai
a proton--proton ütközések során keletkező
elektron--pozitron párok keletkezését tanulmányozták.
Amikor a keletkezett e+e-
pár tömege 3097 MeV volt, az észlelt reakciók
("események") száma sokkal magasabb volt a vártnál.
Rezonancia jött létre.
Az események számának eloszlása az e+e-
rendszer tömegének függvényében egy tisztán
kivehető csúcsot mutatott a 3097 MeV tömegnél. Az ezt okozó
új és az eddig ismert legnehezebb részecskét ez
a csoport J-nek nevezte el.
Burton Richter és
munkatársai elektronnyalábot ütköztettek pozitronnyalábbal és
az ütközés során keletkező hadronok számát
tanulmányozták. Amikor az elektron- és a pozitron nyaláb
energiája külön-külön 1, 55 GeV volt, a keletkező hadronok száma
százszorosára növekedett. Az események
számának eloszlása -- ahogy az alábbi ábrán
is látható -- tisztán kivehető csúcsot
mutatott (rezonancia),
amikor
az e+e- rendszer tömege 3,1 GeV értékû volt. Az
új részecskét ez a csoport ψ-nek (pszí-nek) nevezte
el.
A mai elnevezés J/ψ.
[főoldal] [kvarkok] [leptonok] [erők] [az anyag belsejében]