A látható fény hullámhossza sokkal
kisebb. A sárga fényé 600 nanométer körül
van. Ezzel a legkisebb bogarat is megláthatjuk, mert visszaverõdik
róla. A sárga fénynek is vannak korlátai: nem
tudunk 1000 nanométer alatti dolgokat megfigyelni vele.
Minél kisebb a hullámhossz, annál kisebb
részleteket tudunk megfigyelni. A kék színû fénnyel
még kisebb részleteket fel lehet bontani, mint a nagyobb hullámhosszú
vörössel. Ezért is használják inkább
a kék színû fényt a DVD lemezek olvasására,
mint a vöröset. Így sûrûbben tárolhatóak
az adatok, több fér egy lemezre. (A CD esetén még
technikai akadálya volt a kék fény alkalmazásának.)
Louis de Broglie, Nobel-díjas francia fizikus feltételezte, hogy minden részecskéhez rendelhetõ hullámhossz, amely az impulzusával fordítottan arányos. Elég gyors elektronnyalábbal tehát sokkal kisebb részleteket is megfigyelhetünk, mint a fénnyel. Az atomrácson az elekronnyaláb elhajlása megfigyelhetõ ugyanúgy, ahogyan a fényé a sokkal nagyobb nagyságrendbe esõ optikai rácson vagy a galambtollon. Az elektronnyaláb nagyobb felbontóképessége miatt használják több területen az elektronmikroszkópot.